A felszíni vizek apadása és a biztonságos vízellátás kérdése került a középpontba a 76. Bányásznap dorogi megemlékezésén. A Baumit Kft. által szervezett szeptember 4-i koszorúzáson dr. Tittmann János, Dorog polgármestere arról beszélt, hogy a korábbi bányászatból jól ismert felszín alatti vízkészletek a jövőben akár fontos erőforrássá is válhatnak.
A polgármester szerint a térségben egyre látványosabb a felszíni vizek visszahúzódása. A Palatinus-tó vízszintje az elmúlt évben közel másfél méterrel csökkent, a Kenyérmezei-patakban már csak néhány centiméteres víz csordogál, miközben a környék több tava is a kiszáradással küzd.
Ami korábban veszélyt jelentett, később erőforrás lehet
A helyzet sajátos megvilágításba helyezi a Dorogi-medence bányászati múltját. A szénbányászat idején ugyanis éppen a föld alatt található jelentős víztömeg jelentette az egyik legnagyobb veszélyforrást. Kezelése komoly műszaki feladat elé állította az itt dolgozó bányászokat és mérnököket.
Dr. Tittmann János szerint ezért érdemes megvizsgálni, hogy a több generáció alatt felhalmozott bányamérnöki, vízépítési és vízgazdálkodási tudás miként használható fel a mélyben található vízkészletek megközelítésére és felelős hasznosítására.
„Az energiát a föld alól bányászták, az építéshez a követ a föld felszínén bányásszák, és talán előfordulhat az is, hogy szükségünk lesz újra a föld mélyének kincsére, a víz bányászatára” – fogalmazott a polgármester.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egyelőre nem konkrét vízkitermelési tervről, hanem a lehetőségek szakmai vizsgálatáról van szó. Egy ilyen megoldás műszaki, környezetvédelmi és vízgazdálkodási következményeit egyaránt részletesen fel kellene mérni.
Több mint egy évszázados bányászati múlt
A Baumit dorogi mészkőbányája idén ünnepli fennállásának 121. évfordulóját. A vállalat 1997 óta működteti a helyi bányát és üzemet, magyarországi központja pedig szintén Dorogon található. A kitermelt mészkő a közvetlenül a bánya mellett működő gyártás alapanyagát biztosítja.
Kassai Bence, a Baumit Kft. ügyvezetője a megemlékezésen arról beszélt, hogy a jövő építése nem választható el a múlt értékeinek megőrzésétől és továbbadásától. Szerinte a gyorsan változó, egyre kiszámíthatatlanabb környezetben különösen fontossá válnak azok a biztos pontok, amelyeket a közös múlt és a korábbi generációk példája jelent.
„Őszintén bízom abban, hogy a dorogi bányászok hűsége, alázata, kitartása és életereje olyan példát jelenthet mindannyiunknak, melyből minden nap erőt meríthetünk a bizonytalannak tűnő jövő kihívásaiban” – mondta az ügyvezető.
A dorogi bánya így a Baumit számára nemcsak a gyártáshoz szükséges alapanyag forrása, hanem egy több mint százéves ipari és szakmai örökség része is.
Koszorúzással emlékeztek a bányászokra
A Nemzeti Kőbányászati Emlékhelyet 2015-ben hozta létre a Baumit Kft. az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület kezdeményezésére, Dorog önkormányzata, szakmai szervezetek és hazai mészkőbányákat működtető vállalatok közreműködésével. Az emlékhelyen idén tizenegyedik alkalommal rendeztek bányásznapi koszorúzást.
Az ünnepség a Bányász Himnusz közös eléneklésével kezdődött, majd az önkormányzatok, hatóságok, felsőoktatási intézmények, szakmai szervezetek, érdekképviseletek és bányászati vállalatok képviselői helyezték el koszorúikat.
A dorogi megemlékezés egyszerre szólt a korábbi bányászgenerációk előtti tisztelgésről és a jövő kihívásairól. Az esemény egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a bányászat öröksége nem csupán megőrzendő hagyomány: az évtizedek alatt megszerzett szakmai tudás új helyzetekben, akár a vízhiány kezelésében is hasznosítható lehet.
(x)
