Szó volt többek között Jedlik Ányos, Irinyi János, Bródy Imre és Bíró László munkásságáról, hogy a mindennapokban használt, akár apróságnak tűnő újítások is hatalmas jelentőséggel bírnak. A beszélgetés során elhangzott, hogy a sikeres innovációhoz a lexikális tudás önmagában nem elegendő, sokkal fontosabb a kíváncsiság és a világ kritikus szemlélete. Egy feltalálónak képesnek kell lennie arra, hogy megkérdőjelezze a megszokott működési mechanizmusokat, és észrevegye azokat a hibákat, amelyeken mások átsiklanak.
Halmai Mónika kiemelte: a fiatal generáció szerepe, akiknek bátrabb, újító látásmódja elengedhetetlen a hazai kutatás-fejlesztés fellendítéséhez. Azt is elmondta, hogy a felsőoktatásban és az ösztöndíjrendszerekben ma már a szabadalmak bejegyzését és a startupok alapítását is aktívan ösztönzik. Míg a múltban a magyar tudósok jelentős része csak külföldön tudott érvényesülni a szűk piac és a tőkehiány miatt, napjainkra sokat javult a hazai innovációs környezet. A modern hazai pályázatok, egyetemi programok és kockázati tőkebefektetések is segítik az innovátorokat, bár a globális sikerhez idővel továbbra is célravezető a nemzetközi piacok bevonása.
