Magyar Péter hozzátette: a nem eurózóna tagállamok közül idehaza a legmagasabb a támogatottsága a csatlakozásnak.
A miniszterelnök jelezte: ez nem volt mindig így, de a magyar emberek az utóbbi években, az előző kormány alatt azt tapasztalták, hogy nem eurózóna tagnak lenni egyet jelent az instabilitással, a kiszámíthatatlansággal, a gazdasági visszaeséssel, a magas inflációval, az elszegényedéssel, a külföldi befektetések elüldözésével és az alacsony munkabérekkel.
Kiemelte: a kormány alapvető célja, hogy 2030 környékére Magyarország teljesítse az eurózónához csatlakozás feltételeit, a maastrichti kritériumokat. Ez nem egyszerű, mert hogy ma egyik feltételnek sem felelünk meg, és amikor 22 évvel ezelőtt csatlakoztunk az Európai Unióhoz, közelebb voltunk sok tekintetben egy esetleges eurózóna csatlakozáshoz, mint most.
A maastrichti kritériumok teljesítése stabilitást hozhat
A kritériumok teljesítése már magában hozzájárulhat az ország stabilitásához és fejlődéséhez – jelentette ki a miniszterelnök.
Magyar Péter kiemelte, a Tisza-kormányban nemcsak a magyar lakosság bizalma töretlen és nő, hanem a piacoké, Európáé és külföldi befektetőké is; ez látszik a forint erősödésében vagy a kötvényhozamok csökkenésében.
Önmagában az út is sokat jelent, a maastrichti kritériumok teljesítése már magában hozzájárulhat az ország stabilitásához és fejlődéséhez, üzleti, befektetői, lakossági bizalmat hozhat – emelte ki a miniszterelnök.
Fotó: Kiriákosz Pierakákisz görög pénzügyminiszter, a Eurócsoport elnöke, Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter közös sajtónyilatkozata a Pénzügyminisztériumban. (MTI / Hegedüs Róbert)
