Az ellenzék egy 1956-os és egy 2006-os ügyben hozott korábbi ítélete miatt bírálta Baka András, aki korábban a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt. A most megválasztott Baka András az 1990-es rendszerváltás óta a 8. köztársasági elnök lesz. Augusztus 19-én lép hivatalba. Elkerülhetetlennek nevezte a szembenézést Baka András megválasztott államfő az Országgyűlésben. Azt mondta: egy generációnyi időt vesztegetett el a nemzet, miközben a rendszerváltozás éltanulójából a sereghajtó országok közé süllyedt.

Az állam nem önmagáért, hanem az emberért van - jelentette ki Baka András a köztársasági elnökké választása után tartott beszédében a Parlamentben kedden, az újrakezdés és a múltból tanulás fontosságát hangsúlyozva.

Kiemelte: Magyarországnak a történelme során sokszor kellett újrakezdenie. A magyar történelem nem csupán a veszteségek és kudarcok története, fennmaradásunk legalább annyira annak története is, hogy súlyos történelmi törések és vereségek után mindig akadtak nemzedékek, amelyek újra képesek voltak intézményeket, közösségeket és országot építeni. Most ismét ilyen feladat előtt áll az ország - mondta, hangsúlyozva, arra "kaptunk lehetőséget, hogy tanuljunk abból, amit jól csináltunk, és abból is, amit elrontottunk, abból, amit mások tettek velünk, és abból is, amit mi engedtünk megtörténni". Beszéde végén kiemelte: a kérdés, hogy képesek vagyunk-e olyan országgá válni, ahol egy gyerek jövőjét nem a születési helye dönti el, ahol egy tanár vagy egy ápoló munkája megbecsülést jelent, ahol a vállalkozó nem kapcsolatot, hanem lehetőséget keres, ahol egy fiatalnak nem azért kell külföldre mennie, mert itthon nem lát jövőt, és ahol egy idős nem érzi magát feleslegesnek. "Mert az állam nem önmagáért van, az állam az emberért van" - zárta beszédét Baka András. Itt tekinthetik meg az új elnök eskütételét és a teljes beszédét.

Baka András 1952. december 11-én született Budapesten. 1971-ben érettségizett az I. István Gimnáziumban, majd 1973-ban tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán folytatta, ahol 1978-ban szerzett jogi doktorátust. 1978-1990 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos kutatója, majd 1990-1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt. Az 1980-as évektől az Egyesült Államok több egyetemén vendégprofesszorként tanított, többször meghívták előadónak Franciaországba és Németországba. 1988 óta az állam- és jogtudomány kandidátusa. 1988-ban az MTA Akadémiai Ifjúsági Díjával tüntették ki kiemelkedő tudományos eredményéért. Az emberi jogi, kisebbségi jogi kérdések kutatója, ebben a témakörben számos publikációja jelent meg. 1990-ben könyvet írt Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig: A magyar nemzetiségi politikai gondolkodás változásai címmel. 1988-1990 között a Tudományos Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ), 1989-1990 között az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke volt. 1996 óta a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. A rendszerváltás utáni első parlamenti ciklus elején, 1990-1991-ben pártonkívüliként a Magyar Demokrata Fórum (MDF) országgyűlési képviselője volt.

Ez idő alatt az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság titkári, valamint az MDF-frakció emberi jogi munkacsoportja vezetői tisztségeit is ellátta. 1991-ben parlamenti mandátumáról lemondott, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) tagjává választották. 2008-ig volt a strasbourgi emberi jogi bíróság magyar bírája. 2008-2009 között a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírája volt. 2009. június 22-én az Országgyűlés (harmadszori próbálkozásra) hat évre a Legfelsőbb Bíróság elnökének választotta. A poszttal együtt a bíróságok központi igazgatását végző Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöki tisztét is betöltötte. 2011. december 31-én elnöki megbízatása megszűnt a 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvény átmeneti rendelkezései alapján. (A Legfelsőbb Bíróság jogutódja a Kúria lett, elvált egymástól a Kúria és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye, a megszüntetett OIT elnökének igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez kerültek.) A mindkét tisztet ellátó, az igazságügyi reformot bíráló Baka kúriai elnöki megválaszthatóságát azzal zárták ki, hogy a hivatal betöltéséhez az új törvényi szabályozásban öt év magyarországi bírói gyakorlatot írtak elő.

Az alkotmányerejű törvénykezés nem tette lehetővé, hogy a volt főbíró bíróság előtt keressen jogorvoslatot, ezért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. Az EJEB 2014. májusi elsőfokú és 2016. júniusi másodfokú, jogerős ítéletében is elmarasztalta Magyarországot, ítéletében kimondta, hogy a magyar hatóságok megsértették Baka Andrásnak a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát. A volt főbírót az ítélet szerint emberi jogi jogsérelem érte azzal is, ahogyan - jogszabály meghozatalával - idő előtt elmozdították állásából. Baka András a Kúria tanácsvezető bírájaként dolgozott elmozdítása után.

Sulyok Tamást az áprilisban megválasztott Tisza-kormány egy bábnak tartotta, és már a választási kampányban jelezte, hogy nem maradhat hivatalban. Magyar Péter az április 12-i győzelmi beszédében is elszámoltatást ígért, és távozásra szólította fel Sulyok Tamás előző köztársasági elnököt. Mivel a korábbi elnök nem mondott le, így a végső megoldás az Alaptörvény módosítása volt. A tiszás többségű parlament július 13-án megszavazta azt az Alaptörvény-módosítást, ami lehetővé tette a köztársasági elnök elmozdítását.

Fotó: MTI / Balogh Zoltán