A Szingapúri Nemzeti Kutatási Alapítvány (National Research Foundation, NRF) elnöke magyar partnerei meghívására érkezett Budapestre 2026 májusában. Látogatása során nyitóbeszédet mondott a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a Nanyang Műszaki Egyetem (NTU) közös szervezésében megvalósult nemzetközi konferenciáján, az AI Symposium 2026-on. Beszédében kiemelte: a mesterséges intelligencia olyan általános célú technológia, amelynek sikeres alkalmazása nem csupán a műszaki fejlettségen, hanem a tudományos beágyazottságon, az intézményi felelősségvállaláson és a megbízható nemzetközi partnerségeken is múlik. Három olyan átfogó tanulságot fogalmazott meg, amelyek a mostani interjúban is visszatérő motívumként jelennek meg: a hatékonyan működő kutatási ökoszisztémák kiépítéséhez idő kell; a mesterséges intelligencia nem csökkenti, hanem épp ellenkezőleg, felértékeli a nemzetközi együttműködések értékét; a technológiai és geopolitikai átrendeződések korában pedig a kiszámíthatóság és a folytonosság mindennél fontosabb.
Az NRF Szingapúr kutatás-innovációs rendszerének legfőbb motorja. Nem egyszerűen finanszírozást biztosító szervezet, hanem olyan stratégiai intézmény, amely segít kijelölni a nemzeti prioritásokat, koordinálja a hosszú távú állami beruházásokat, összehangolja a magas szintű kutatást a gazdasági és társadalmi célokkal, és megteremti a jövőbeli fejlődéshez szükséges kapacitásokat. Heng Swee Keat budapesti előadásában kiemelte, hogy a 2025 decemberében bejelentett RIE2030-as terv keretében Szingapúr öt év alatt 37 milliárd szingapúri dollárt (mintegy 25 milliárd eurót, azaz 8900 milliárd forintot) fordít kutatásra, innovációra és vállalkozásfejlesztésre. Ennek az összegnek csaknem az egyharmada az alapkutatást támogatja, jelentős része pedig kifejezetten a mesterséges intelligenciára, a tehetséggondozásra és a nemzetközi partnerségek építésére jut. Az NRF ilyen értelemben stratégiai szerepet játszik abban a folyamatban, amelynek során Szingapúr a hosszú távú állami stratégiáját kézzelfogható kutatói kapacitássá, innovációs politikává és nemzetközi tudományos együttműködéssé formálja.
Budapesti programja pontosan ezeket a súlypontokat tükrözte. Az AI Symposiumon tartott nyitóelőadása mellett Heng Swee Keat felkereste a magyar kutatás, felsőoktatás és innováció több vezető intézményét, valamint a K+F-ben élenjáró vállalatokat is. A megbeszélések témái között szerepelt a K+F politika, a kutatásfinanszírozás szerkezete, a mesterséges intelligencia és a digitalizáció, a mérnökképzés, a gyakorlati alkalmazást célzó (transzlációs) tudomány, a gyógyszeripari innováció, az ipari együttműködések, a startup-ökoszisztéma, a tehetséggondozás és a nemzetközi kapcsolatok. A jövőbeli együttműködés lehetséges területeként nevesítették az MI-t, az egészségügyi és orvosi kutatásokat, a gyógyszeripari K+F-et, a fenntarthatóságot, a vízgazdálkodást, az energetikát, a korszerű gyártástechnológiát, valamint a doktori képzéseket és a kutatói csereprogramokat.
A látogatás egyik kiemelkedő pillanata az NTU és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat közötti együttműködési megállapodás (MoU) aláírása volt az AI Symposiumon. A 2024 októberében megkötött korábbi megállapodásra épülő új egyezmény megteremti a feltételeket az NTU Számítástudományi és Adattudományi Kara (CCDS), valamint a HUN-REN közötti szorosabb és kiterjedtebb együttműködéshez. Ennek szakmai fókusza a közös kutatásokra, egy közös PhD-ösztöndíj- és kutatói seed-program létrehozására, valamint egy jövőbeli, részletes közös kutatási keretszerződés (Rsearch Collaboration Agreement) kidolgozására terjed ki.
Heng elnök budapesti előadásának több alapgondolata a mostani interjúban is visszaköszön. Hangsúlyozta, hogy a kutatási ökoszisztémákat nem lehet egyik napról a másikra felépíteni: a tartós tudományos partnerség alapja a rendszeres személyes találkozás, az intézményi folytonosság és az emberekbe való befektetés. Kifejtette azt is, hogy a gyors technológiai változások korában az országok és az intézmények nem csupán a rendelkezésükre álló számítási kapacitások révén tehetnek szert előnyre, hanem azzal is, ha képesek hatékonyan összekapcsolni egymással a különböző tudományágakat, kutatókat és nemzetközi partnereket. Szingapúr tudományos rendszeréről elmondott gondolatainak is ezek a központi témái: a stratégiai rugalmassággal párosuló hosszú távú tervezés, az alapkutatás erőteljes támogatása, a tehetséggondozás, a tényeken alapuló döntéshozatal, valamint a kutatás tudatos összekapcsolása a tágabb nemzeti célokkal.
Egy olyan időszakban, amikor Magyarországon élénk viták folynak az intézményi reformokról, a versenyképességről, a finanszírozási struktúrákról, a tudományos autonómiáról, valamint a kutatás és a nemzeti fejlődés kapcsolatáról, a szingapúri tapasztalat nem kínál könnyen lemásolható receptet – ugyanakkor komoly tanulságokkal szolgál a folytonosságról, a koordinációról, a társadalmi bizalomról, a tehetségről és azokról a feltételekről, amelyek közt a tudományos kiválóság hosszú távú nemzeti versenyelőnnyé formálható.
