A szeptember 29-től hatályos importtilalmakat azt követően jelentették be az amerikaiak, hogy kedd éjfélkor életbe léptek az Egyesült Államokkal szemben megemelt kanadai vámok.

Az amerikai elnök intézkedéseket tett arra vonatkozóan is, hogy viszonosság híján kizárják a kanadai termékeket a washingtoni kormány jelentős, hosszú távú szerződéseiből. Sőt, Donald Trump hétfőn egy internetes bejegyzésében kilátásba helyezte azt is, hogy leállítja a kanadai Bombardier repülőgyártó cég modelljeinek amerikai importját.

Az ottawai kormány intézkedésének mértéke és értéke megegyezik az USA által a közelmúltban megtett hasonló lépés mértékével. Acél- és alumíniumgyártmányokat, élelmiszereket, kozmetikumokat, ruházatot és mezőgazdasági gépeket érint. Az új behozatali vámok 15 és 50 százalék között mozognak.

Az Egyesült Államok 2026 első felében 175,8 milliárd dollár értékben exportált Kanadába, ami a teljes kivitelének 14 százaléka volt, és ezzel az ország – Mexikó mögött – a második legfontosabb exportpiaca volt.

A két fél között augusztus második felében újult ki a kereskedelmi konfliktus, miután meghiúsult az előzetesen kidolgozott megállapodás véglegesítése, és félbeszakadtak a tárgyalások. A két hatalom kölcsönösen a másikat hibáztatja.

Martin-Kovács Miklós külgazdasági szakújságíró hozzátette, hogy bár vannak tárgyalási szándékot jelző nyilatkozatok is, de gyakorlati lépések nem történtek. A két ország gazdasága sok szempontból „sziámi ikrekként" működik. Például az energia- és nyersanyaghálózat esetében jelentős az egymásra utaltság, valamint számos terméknél jellemző, hogy a különböző alkatrészei az USA-ban és Kanadában vegyesen készülnek.

A Reggeli Monitor műsorvezetője, Németh László. Az interjúban szó volt még a további kérdésekről is:

  • a technológiai szektorban zajló korszakváltásról, az Apple-nél a Tim Cook utáni időszakról;
  • az amerikai kincstárjegypiac trendjeiről és az ehhez fűződő aggodalmakról;
  • a szingapúri Malone Lam súlyos kriptolopási ügyéről.