Az innováció fogalma sokak számára egy új találmány szikráját jelenti, ám a rendezvény előadói és résztvevői bebizonyították, hogy az innováció ennél jóval több: stratégia, kitartás, együttműködés és piacvezérelt gondolkodás közös eredménye.
A konferenciát Kiss Ádám, az NKFI Hivatal elnöke nyitotta meg, aki 2023 óta vezeti a szervezetet. Amint fogalmazott, az innovációvezérelt gazdaság az egyetlen igazi növekedési lehetőség a magyar gazdaság előtt. „Az innováció akkor sikeres, ha a kutatás és a piac kéz a kézben jár" – fogalmazott, hangsúlyozva a piaci szemlélet fontosságát. Beszédében kiemelte a hivatal katalizátor szerepét, aminek köszönhetően az elmúlt évtizedben csaknem 3000 vállalkozás és 4400-nál több tudományos projekt juthatott több mint 700 milliárd forintnyi pályázati forráshoz, valamint több mint 13.000 egyetemista, doktorandusz, illetve fiatal kutató részesülhetett ösztöndíjban.
Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára bevezető előadásában a magyar gazdaság innovációvezérelt növekedésének stratégiáját mutatta be. Mint mondta, a 2010 és 2015 közötti gazdasági növekedés motorja elsősorban a foglalkoztatás dinamikus bővülése volt, ami jelentős GDP-növekedést eredményezett. 2015 és 2019 között azonban a GDP-növekedés kétharmadát már a termelékenység növekedése adta, amit döntően az innováció hajtott.
Kiemelte, hogy Magyarország jelenleg az európai innovációs ranglistán a 20. hely körül mozog, a cél azonban a felső harmadba kerülés. Ehhez kulcsfontosságú a GDP-arányos kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások növelése a jelenlegi 1,7%-ról 3%-ra, amiben a piaci szereplők nagyobb mértékű szerepvállalása is elengedhetetlen, hiszen a fejlett országokban a K+F költések kétharmadát az üzleti szféra finanszírozza, míg Magyarországon ez az arány fordított.
A vállalati előadók sorát dr. Greiner István, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási és fejlesztési igazgatója nyitotta meg, aki a hazai gyógyszeripar egyik legnagyobb sikertörténetét mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a siker mögött az NKFI Hivatal és a kormányzat jelentős támogatásai is nagy szerepet játszottak. Az elmúlt évtizedben a gyógyszercég összesen 16,9 milliárd forint értékű támogatást kapott, amelyek tucatnyi sikeres K+F projekt – köztük világújdonságot jelentő gyógyszerfejlesztések – megvalósítását támogatták, melyekre a cég összesen 44 milliárd forintot költött.
Kiglics Gábor, az eCon Engineering Kft. ügyvezetője egy 110 fős, független mérnöki iroda példáján keresztül mutatta be, hogyan lehet a magyar szaktudást globális piacokon kamatoztatni. Kiglics Gábor szerint egy innovatív technológiai vállalat számára az teremt optimális egyensúlyt a nyereségesség és a jövőbe való befektetés között, ha az árbevétel bizonyos részét K+F-re fordítja. „Az innováció nem sprint, hanem maraton, ahol a tudás és a kitartás egyaránt számít" – mondta.
Szigethy András, a Technoorg Linda Kft. ügyvezető igazgatója inspiráló előadásban arról beszélt, hogyan lehet egy kisvállalatból globális piacvezetővé válni. „Önmagában a technológiai zsenialitás nem elég, ha a termékesítés, a disztribúció és a marketing nem működik jól" – fogalmazott. Szigethy András szerint számukra a modern, piacvezérelt gondolkodásra történő átállás és a bátor újratervezés volt a siker kulcsa.
Az esemény zárásaként egy kerekasztal-beszélgetés keretében a hazai innovációs támogatáspolitika jövőjéről cseréltek eszmét a szakma jeles képviselői: dr. Steiner Arnold a MEDICOR Elektronika Zrt., Pereczes János a First Principle Innovation, dr. Szabados Zsuzsa az NKFI Hivatal, Kovács Viktória a Nemzeti Innovációs Ügynökség és dr. Greiner István a Magyar Innovációs Szövetség képviseletében. A beszélgetést Boros Áron, a Magyar Projektmenedzsment Szövetség elnökhelyettese, a Stradamus Zrt. vezérigazgatója moderálta.
Az eszmecsere fókuszában a támogatások célzottabb elosztása, a vállalati és akadémiai szféra közötti együttműködés erősítése, valamint a startupok és kkv-k piacra lépésének segítése állt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a sikeres innovációs ökoszisztéma kulcsa a rugalmas, szegmentált támogatáspolitika, amely figyelembe veszi a különböző vállalati igények és piaci környezet eltéréseit.
Fotó: 123RF
