Nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,5 százalékos szintjén az MNB Monetáris Tanácsa. „Ez nem volt meglepetés, mint ahogy a jegybank kommunikációjának változatlansága sem, ami az óvatosságra és a türelemre utal" – mondta el a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.
Szerinte Varga Mihály jegybankelnök kommunikációja megnyugtató, ami március óta tapasztalunk tőle. „Mivel a felfelé mutató inflációs kockázatok nem tűntek el, ezért indokoltnak is tűnik ez a típusú monetáris politika, és a hozzá kapcsolódó szigorúság is" – részletezte meglátásait Nyeste Orsolya.
Az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint ez nyugtatja a piacot még akkor is, ha igencsak sok a geopolitikai bizonytalanság. „A forint árfolyama stabil, a szigorú jegybanki üzenetek hatnak" – tette hozzá.
Az MNB jelentősen rontotta a magyar gazdasággal kapcsolatos várakozásait márciushoz képest. A magyar gazdaság éves átlagos növekedése idén 0,8 százalékos lehet, jövőre 2,8, 2027-ben 3,2 százalékos. Az infláció idén 4,7 százalékos, 2026-ban 3,7 százalékos lehet. A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése összhangba került a piaci szereplők gazdasági várakozásaival. „A lakossági fogyasztás emelkedése tudja támogatni a gazdasági növekedést. Ettől nagyban függ az idei évben is, hogy lesz-e egyáltalán GDP-bővülés Magyarországon. Az óvatossági motívum ismét erősödött" – zárta gondolatait Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.
Túl van a nehezén az olajpiac?
„Két héttel ezelőtt, az Izrael és Irán között kirobbant háború előtt 64-65 dollár volt a Brent kőolaj ára, amely a harcok alatt felugrott 77-78 dollárra, hogy a tűzszünet bejelentésének hírére 68 dollárig jöjjön vissza. Nagyon erőteljes és nagy volatilitás mellett változott a kőolaj ára, a háború alakulásához képest" – mondta el meglátásait Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.
Az árugrándozás azért is érdekes, mert a kőolaj mennyiségében nem volt változás, és a Hormuzi-szorost sem zárta le Irán. „Ennek a lépésnek a megtétele valószínűtlen, inkább fenyegetőzés, hogy fenntartsa az olaj árát, hiszen maga is termelő. Az iráni olaj több mint 90 százalékát Kína veszi meg. Ők azok, akik bevállalják a szankciós rizikókat. Irán 3-4 dollárral olcsóbban adja emiatt az olajat a dubai fajtákhoz képest" – részletezte Pletser Tamás.
Kína és India a legnagyobb vásárlója az orosz kőolajnak. „A szállítás és a pénzügyi elszámolás okoz nagy nehézséget az oroszok számára. Jelentősebb árkedvezménnyel tudják ezt megtenni. A földgázban más a helyzet. Kínának, Törökországnak, illetve Magyarországnak és Szlovákiának adnak el vezetékes energiahordozót az oroszok. Ezen kívül LNG-értékesítéseik vannak, akár nyugat-európai országok felé is" – számolt be a jelenlegi piaci helyzetről az elemző.
A Reggeli Monitor műsorvezetője, Németh László. Az interjúkban elhangzott még:
- Mikor élénkülhetnek meg újra a vállalati beruházások?
- Harmadára esett vissza az új amerikai földgáz- és kőolajlelőhelyek engedélyeztetési ideje
- Augusztusban újabb napi 400 ezer hordó termelésnövekedés lehet az olajpiacon az OPEC-tagállamok részéről
