„Ha a fejlett piacokon jól alakulnak a dolgok, akkor lehet év végén egy óvatos kamatcsökkentés, de ahogy haladunk előre az időben, ennek is egyre csökken az esélye” – fogalmazta meg az MNB kamatdöntő ülése utáni meglátásait Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.

Az infláció további leszorítása áll a jegybank fókuszában. A következő hónapokban inkább emelkedhet a fogyasztói árindex, és csak év végén indulhat ismét csökkenésnek. „Ráadásul a hazai inflációs várakozások magasan ragadtak, és ezt kellene lejjebb vinnie a jegybanknak, illetve megfelelő szinten horgonyoznia. Az elmúlt 1 évben látszik annyi változás, hogy csökkennek a kamatok, és az infláció mérséklődésével együtt a reálkamatok is lejjebb mentek” – összegzett az Erste makrogazdasági elemzője.

A FED következő hónapjainak döntése meghatározó lehet az MNB mozgástere számára is, de az erőteljesebb hatást továbbra is az Európai Központi Bank döntései jelentik.

„A régiós jegybankokat is kell, mint devizaversenytársakat figyelni. Itt pedig a lengyel jegybank döntéseit fontos nyomon követni. Ütemesebb kamatcsökkentések jöhetnek év végéig tőlük. A FED 2-szer 25 bázispontot, a lengyelek pedig akár 75 bázispontot is csökkenthetnek a kamatokon. Ez mindenképpen növeli majd a Magyar Nemzeti Bank mozgásterét is” – adott képet a monetáris lehetőségekről Nagy János.

Az euró 400 forint alatti szintje tartósnak mutatkozik, de ennek inflációleszorító hatása azért sem érvényesült még, mert a 395-396 forint közötti szint most azt jelenti, hogy az árfolyam ott áll, mint tavaly ekkor. Ha októberben és novemberben is a 390 és 400 közötti árfolyam marad, akkor lehet ennek tartósan infláció leszorító hatása.

A MOL-t az elmúlt évtizedek olajpolitikája köti gúzsba

Az ukrán dróntámadások most az orosz kőolaj-finomítói képesség 15 százalékát bénították meg. Ennek egyelőre nincs hatása a hazai üzemanyaghelyzetre. „A Barátság-kőolajvezetéket az ígéretek szerint nemsokára újra indítják, de ha hónapokra leállna ebből a forrásból a kőolajszállítás, az már hatással lenne a magyar üzemanyagpiacra is” – mondta el a Reggeli Monitorban Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.

Van a magyar olajcégnek is tartaléka körülbelül 1 hónapnyi, de maga az ország is rendelkezik 90 napi stratégiai tartalékkal. „Ha a MOL-nak és más piaci szereplőknek az 1 hónapi tartaléka elfogyna, még mindig meg lehet nyitni a stratégiai készleteket. A magyar piac 2-3 hónap után kezdene el problémákkal küzdeni, az első jelek masszív áremelkedésben jelentkeznének” – mondta el a lehetséges forgatókönyvet Pletser Tamás.

Ha napokon elül újraindul a kőolajáramlás a Barátság-vezetéken Szlovákia és Magyarország felé, akkor a fogyasztók semmit nem érzékelnek majd a háborús helyezet fokozódásából.

„Ha a MOL teljesen le szeretne válni az orosz kőolajszállításokról és az adriai vezetékre helyezné a hangsúlyt, az 1,5-2 éves beruházást igényelne. Nemcsak a MOL részéről, hanem a horvát oldalról is szükség lenne fejlesztésekre. Ha a Barátság-vezeték nélkül kellene megoldani jelenleg az ellátást, akkor a pozsonyi és a százhalombattai finomítója is csak 70-80 százalékos kapacitással tudna működni, mert az évi 10-11 millió tonna kőolajat nem lehetne behozni ebből az Adriai-vezetékkel. A magyar olajvállalatnak így 2-3 millió tonnát kellene behoznia vasúton vagy közúton. Ez mindenképpen emelné az árakat” – mondta el a lehetséges vészforgatókönyvet az olaj- és gázipari elemző.

Elméletileg lehetséges Odessza kikötőjéből is kőolajat hozni, mondjuk, azeri vagy kazah forrásból. Ennek a lehetőségét a MOL most vizsgálja. „Odessza kikötőjébe próbáltak az ukránok azeri kőolajterméket behozni, de az oroszok azonnal lőtték a területet, vagyis, ez a forrás bajosan használható” – összegzett Pletser Tamás. Nagy Károly összeállítása.